Napokig ment a huzavona, amíg pont került az ügy végére: a 36 esztendős szakember, aki játékosedzőként szolgálta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei I. osztályú labdarúgó bajnokságot megnyert Bükkábrány SC-t, nem maradt sikereinek helyszínén. – Igent mondtam a Heves megyeiek hívó szavára – sóhajtott nagyot Vígh Ferenc, majd így folytatta: – Ugyanazt a funkciót fogom betölteni új állomáshelyemen, mint az előzőn. Papíron játékosedző leszek Felsőtárkányban is, de nem biztos, hogy gyakran beteszem magam az alakulatba. Ugyanis az NB III-ban gyorsabb az iram, nagyobb a küzdelem, mint a megyei I. osztályban, aztán lassan csak negyven felé „húzok” és egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nekem van még helyem a zöld gyepen.

Többször keresték

Arra a kérdésre, hogy hol és mikor találtak egymásra új munkaadójával, a fiatal szakember ezt válaszolta: – Már télen megkezdték, aztán tavasszal folytatták a puhításomat! Ez akkor történt, amikor egymás ellen játszottunk a mezőkövesdi teremtornán. A felsőtárkányiak szponzora megkérdezte tőlem, hogy lenne-e kedvem náluk dolgozni? Aztán kis csend vett körül, majd négy fordulóval a küzdelelemsorozat vége előtt újra felhívtak. Azt válaszoltam, hogy amennyiben Sivák Sándor nemet mond nekik, ismét keressenek meg. Később elmentem nyaralni és a Bulgáriából való hazaérkezésem után jutottunk közös nevezőre. Vígh Ferenc arról is beszélt, hogy a bükkábrányiak szerinte picit határozatlanok voltak a jövőjüket illetően, ezért lépett. – Sokszor beszéltem Kovács Attilával, a Bükkábrány SC elnökével – folytatta a futballberkekben jól ismert játékosedző. – Volt főnököm először azt mondta, hogy nem lesz pénz az NB III-ra, majd tulajdonképpen a banketten dőlt el, hogy mégis nevezünk a magasabb osztályra, mert sikerült, vagy sikerülni fog megoldást találnunk az anyagi és egyéb jellegű problémákra. Igenám, de a bizonytalanság közben én már elköteleztem magam a hevesiekhez.

Rugalmas munkabeosztásban

Vígh Ferencről sokan tudják, hogy főállásban a Miskolci Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság tűzoltója. Esetében az a kérdés, hogyan tudja majd összegyeztetni munkáját az edzősködéssel? – Ezzel eddig sem volt gond – folytatta a sikeredző. – Felsőtárkányba hetente három-négy edzésre kell majd mennen, a hét végeken pedig meccseiken lesz jelenésem. A szolgálatom szerint 24 órai munkát 48 óra pihenőidő követ, vagyis ez elég rugalmas beosztás, ha pedig ütközés lesz, szabadságot veszek ki. A parancsnokságon szerencsére eddig is segítettek nekem és ígéretet kaptam arra, hogy ezután is támogatnak. Vagyis az esetleges ütközést szolgálatcserével meg tudom oldani, ha pedig végképpen nem találok megoldást valamelyik tréningre, akkor a segítőmre ruházom a foglalkozás levezénylését.

Nem a pénzen múlt

Vígh Ferenc elmondta, hogy döntését nem az anyagi lehetőségek motíválták. – Azt a pénzt, amit a felsőtárkányiak adnak, Bükkábrányban is megkerestem volna – jegyezte meg a tréner. – Mielőtt határoztam, figyelembe vettem az adott szavamat és a kézfogásomat. Vallom, hogy egy szakember, aki a pályája elején áll, az adott szavát ne másítsa meg, hanem tartson ki eredeti elképzelése mellett. Ezt tettem… Tulajdonképpen azt is mondhatom, hogy sajnálom a távozásomat és nagyon sok sikert kívánok a bükkábrányiaknak. Nem fogom elfelejteni az ott töltött időszakomat, amely nagyon szépnek bizonyult. 

Vincze Richárd az örökös

Pénteken délelőtt telefonon „jelentkezett” szerkesztőségünkben Kovács Attila, a bükkábrányiak elnöke, aki közölte: „Vígh Ferenc utóda Vincze Richárd lesz, feladatát játékosedzőként látja el. Csapatkapitányunk B-licenszes edzői végzettséggel rendelkezik, felkérése a soron következő szezonra szól.”

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés